Jó Reggelt mindenkinek, vagy délután ki mikor olvassa.

Nem fogok magyarázkodni miért nem írtam, mert nincs ehhez most jelenleg türelmem. Amióta nem írtam elég sok minden nem történt velem, semmi olyan amiről tudnék írni. Vagyis témáim mindig vannak, de az hogy leüljek és gépeljek ahhoz már sokszor kedvem nincs. A könyvemnek is annyiszor nekiálltam, de egyszerűen nem megy, annyira szeretném megírni, megvan a fejemben, de nem megy. Lehet azzal keresnék sok pénzt. 😀 Nem dolgozok megint egy ideje, tudjátok kezdődik egy tanfolyam, és elég nehéz olyan munkát találni ami rugalmasan alkalmazkodik hozzá. A főnököm ahova mindig megyek dolgozni szezonra, közölte h neki nem felel meg. Szép. 8 hétről lenne szó, a szombatok végett, és nem hagyja. 2 év elment. De ha abba gondolok bele, hogy a sors, hogy ott véget ért a feladatom, akkor örülhetek neki, hogy van egy hatalmas pipa a listán. Megismertem 3 csodálatos embert, akik a mai napig barátaim, és bízhatok bennük. Szóval a lelkemnek helyre kell állnia, mert az a rengeteg pénz amit ott kaptam, azt sajnos nem mostanában tudom majd behozni. Nem megyek nyaralni.. Sírok emiatt. De valahogy össze spórolom az árát akkor is!!! 😀

Na aminek ki kell jönnie az az h a családi perpatvar ami körülöttünk folyik. Annyira elegem van már az állandó szarkavarásból, és állandóan megy. Mindig mki háta mögött csak a kibeszélés, és mindig én leszek a rossz, amikor semmi rosszat nem csináltam. Amikor tegnap édesanyám szembesített vele, h én miket mondtam és ezért nem akar nagyon szóba állni velem a nagynéném, csak lestem. Hogy mi van? Soha nem mondtam olyan dolgokat amiket állítottak, és igen nagyon sok mindent köszönhetek neki, és örökké hálás leszek neki h mellettem állt. És anya h magyarázzam ezt neki el. Én? Miért tenném? Ha nem veszi észre h mennyire szeretem, és ha elhiszi valakinek milyen rosszat mondtam róla, akkor az az Ő hibája. Elegem van az állandó magyarázkodásból. Miért kell mindig mindenkit kibeszélni, vagy ha mondunk valamit kifordítani és továbbadni? Miért nem lehet normálisan meg a család?
Én mindig a családomra számíthattam, nekem nem voltak kimondott igaz mindenben támogató barátaim. Most is egyedül a családom támogat h sikerülni fog a saját vállalkozás, emiatt ne aggódjak, inkább a páromon látom azt h valamiért fél h nem fog menni, nyilván neki nem túl jó, mert házat szeretnénk venni, ha lesz lánykérés akkor esküvő. (Igen, talán idén lesz.. ) De nekem rendbe kell tennem az életem, most nekem ez a cél, ha nem fog menni ez a vállalkozás se, akkor majd visszamegyek Ausztriába dolgozni, bár nem szeretnék. És hála istennek hogy a családom lát bennem egyedül valamit, ami miatt megtudom csinálni. De a páromtól várnám a leginkább a támogatást, biztatást. Oké vannak olyanok amikor valami nem tetszik, de én azt gondolom h mindig mindent megbeszélünk egymással. 

Most egyenlőre ennyit írok mert mennem kell.

Puszi.