A blogomról

Sziasztok!

Amiért ennyit kihagytam, azért szíves elnézéseteket szeretném kérni. Igazából, kaptam egy építő jellegű kritikát, amin nem megsértődtem, hanem kicsit.. hogy mondjam elvette a kedvem az egésztől. Én nem azért írok blogot, hogy ezzel szórakoztassak bárkit is, hanem hogy kiírjam magamból a fájdalmaim, és ezzel gyógyítsam Önmagam. Sokáig tartott mire erre rájöttem, és bevallom hogy senkinek sem szeretnék megfelelni, ha unalmasnak érzitek a soraimat, igazából nem szükséges elolvasni. Nem szeretném felvezetni minden egyes sztorimat, hogy ebből miért tanulhatnátok, mert nincs értelme. Leírom, adok címet, és akit érdekel elolvassa. Higgyétek el az összes írásom, a tapasztalataim a Ti javatokat szolgálják. Az enyémet pedig az, hogy gyógyulok. Naplót írok, és ennyi. Nem változatok. 🙂 

Ami mostanában történt velem, az túl sok és túl dramatikus. Az egy dolog ami pozitív ebben a történetben, az annyi hogy voltunk a Tengerpart mellett. Spanyolországban. Csak pár napra ugrottunk le, és nem mondanám hogy feltudtam töltődni ugyanis rengeteg dolog történt pluszban ami a kedvemet teljesen elvette mindentől. Nyilván erről jelenleg nem nagyon szeretnék írni, mert sajnos nem tudok. Ezért nyitottam a blogom, de nem megy. Talán majd valamelyik nap felkészítem a kik lelkem, és megpróbálok írni róla. Na mára csak ennyi.

Puszi